„Átkeretezés”
Úgy tartják, hogy kétféle gondolkodásmód létezik: az egyik létrehozza a problémát, míg a másik megoldja azt. A kérdés az, hogy az ember melyik csoportba tartozik?
Vannak probléma-motivált emberek, akik kifejezetten generálják, elkészítik saját maguk problémáit. A másik csoport sokkal érdekesebb (és a róluk való beszélgetés is sokkal jobb) – amennyiben elismerjük azt, hogy minden problémára, nehézségre, feladatra létezik megoldás. A problémák helyett a feladatokra próbáljunk meg fókuszálni, és oldjuk meg azokat – más szóval: legyünk képesek és hajlandók a probléma „átkeretezés”-ére.
Minden változást – így a gondolkodásmódunk megváltoztatását is – egy belső input, egy információ, egy tudás, egy ötlet generál. Azt tudni kell, hogy ha többet akarunk, akkor többet kell tenni – fejlődnünk kell, mást csinálni, más szokásokat aktivizálni, és a régi szokásokat, melyek nem szolgálják a fejlődést, felül kell írni újakkal, hiszen szokást szokással lehet a legjobb módon leváltani.
Szokták mondani, hogy nincs idő olvasni, fejlődni, tanulni, „benne vagyok egy mókuskerékben”, „nincs időm semmire”… Nos, ha ezt az attitűdöt követjük, az nem szolgálja a fejlődésünket. Ha nincs idő a saját fejlesztésünkre, akkor tudomásul kell venni, hogy a saját sötét középkorunkba ragadunk bele. Nem leszünk képesek alkalmazkodni a változásokhoz, nem leszünk képesek lekövetni azokat, nem leszünk képesek változni, új ötleteket generálni a megfelelő tudás és hozzáadott érték nélkül. Úgy gondolom, hogy a változás fejben indul el, a gondolkodásmód megváltoztatása viszont egy darab markáns döntés kérdése. Az, hogy ez hogyan realizálódik a mindennapokban? Gondolkodjunk megoldásokban, miszerint: „Hogyan oldom meg ezt a feladatot?” „Mit kell nekem tennem ahhoz, hogy a feladatot eredményesen, a lehető legjobb tudásom szerint megoldjam?” „Hogyan tudok felnőni ehhez a feladathoz?” „Mit kell megtanulnom hozzá?” „Milyen szokásaimat kell felülírnom, milyen új szokásokat kell bevezessek ahhoz, hogy a megváltozott helyzetben is eredményes tudjak maradni?” „Képes vagyok-e az »átkeretezés«-re?”
Apró kis lépésekkel előre
Rendkívül fontos, hogy eredményes tudjak maradni. Rendkívül fontos, hogy én döntsek a saját életemről. Hogy ne megtörténjen az élet velem, és szaladjak állandóan az eredmény után frusztráltan, agresszívan, hanem döntsek felelősen a saját életemről. Próbáljak meg a saját legjobb önmagam lenni, mindig egy kicsivel több, mint tegnap voltam.
Apró kis lépésekkel előre, rendkívül fontos ez a fajta gondolkodásmód, hogy ne ragadjunk bele a problémába, hanem megoldásokat kezdjünk el gyártani, mint egy jó minőségű ötletroham (brainstorming), ahol nincs rossz ötlet (főszabály), majd a végén szelektálunk, hogy mi az, ami odavaló, mi az, amit esetleg majd máshol vezetünk be, stb.
Ha megoldásokban gondolkodunk, és erre jár az agyunk – a probléma átkeretezése és az így kapott feladat jó minőségben történő megoldása –, akkor ez újabb és újabb megoldási ötleteket generál. Míg ha problémákban gondolkodunk, egy nagyon hosszú és mély negatív spirálba süllyedhetünk, ahol borítékolható a negatív végeredmény.
Legyünk problémamegoldók, proaktívak, a hogyan kérdésekre keressünk egyszerű, rövid válaszokat, és oldjuk meg az előttünk álló feladatokat a lehető legjobb tudásunk szerint!
fotók forrása: unsplash.com